Nyírmeggyesen, a Megyei I. osztályú találkozó első félidejének hajrájában jártunk. A remekül futballozó Pócsik Botond a kispadhoz szaladt egy kis frissítőért. Szmollár Tamás technikai vezető látta, hogy kell egy kis plusz szénhidrát, előkapta gyömbér üdítőjét és egy müzli szeletet, majd a játékos felé nyújtotta. Pár korty és egy kis falat után Pócsik Botond megszerezte a vezetést a mieinknek. Egy órával később a gyömbért felváltotta a pezsgő, a Szpari II. ugyanis 3-1-es sikerével bajnoki címét ünnepelhette!
Huszák Géza edzőt előbb Rácin Rosztiszláv vette üldözőbe egy üveg pezsgővel, de a tréner előnyösebb helyzetben volt, mivel Roszti mankóit eldobva fél lábon ugrálva üldözte. Végül csak sikerült alaposan megöntözni a mestert, majd a levegőbe dobálni.
- Hogy milyen érzés? Félelmetes! Attól tartottam, nem kapnak el – mondta mosolyogva a vezetőedző. Huszák Gézának most van a 60. születésnapja, ajándékba egy bajnoki aranyat kapott csapatától.
- Ez egy hosszú folyamat volt. Nagyon nagy köszönet jár minden utánpótlás edzőnek, akik a kezdetektől dolgoztak ezekkel a fiúkkal. Jól ismerem a megyei futballt, a szabolcsi első osztály az országban az egyik legerősebb. Nagyon sok segítséget kaptunk az első csapattól, akik játszottak, mindig mindent megtettek a sikerért, soha nem éreztem, hogy nyűg lett volna nekik a második csapatban játszani. Köszönet jár a vezetőknek, a klubnak, hogy minden feltételt biztosítottak, a kollégáknak akik mindenben segítettek. Boldog vagyok, hogy öt fordulóval a vége előtt bajnokok lettünk, de ennek az értékét meghagyom a közvéleménynek, hogy megítélje – mondta Huszák Géza.
A csapat igazi ereje a közösségben rejlett. Az utolsó találkozó előtt Szűcs Dávid és Tangel László úgy álltak a pálya szélén, mint akik citromba haraptak. Pusztán azért, mert nem futballozhattak sérülés miatt. De ott volt Nyírmeggyesen az összes sérült csapattárs is, azokat is beleértve, akiket pár napja műtöttek meg.
- Tavaszra elfogytunk. Ezek a fiatalok megtapasztalhatták, milyen a felnőtt futball, és sajnos ebbe néhányan bele is sérültek. Az ősz után nagy volt a nyomás a fiúkon, próbáltuk levenni a terhet, és jól kezelték a feszültséget. Ellenünk mindenki száz százalékot nyújtott, le akartak győzni bennünket, mi viszont igyekezetünk tetszetős futballt játszani, ami a visszajelzések alapján sikerült. Az volt a cél, hogy fejlődjenek a fiúk, örömfocit játsszanak, és eredményesek is legyenek. Büszke vagyok rájuk, büszke vagyok arra, hogy ez sikerült – tette hozzá Huszák Géza.
