Cégtörténet

NYVSC

A nyíregyházi minőségi labdarúgás története 1928-ban kezdődött. Ekkor alakult meg a Nyíregyházi Vasutas Sport Club. A labdarúgó, bírkózó és az atlétikai szakosztályt magában foglaló klub színe a fehér-fekete volt. A klub első elnöke Tibay Gyula állomásfőnök volt. A megalakulás után szépen fejlődtek a labdarúgók eredményei. A 30-as évek végén a megye legjobbjai közé tartoztak. 1940-ben kiharcolták a feljutást az NB III-ba. A klub focipályája és sporttelepe a MÁV Igazgatóság anyagi támogatásával 1934-35-ben épült meg. A csapat 1945. után változó sikerrel szerepelt, főleg a megyei bajnokságban, vagy az NB III-ban, de voltak jó éveik az NB II-ben is. A minőségi változás 1977-ben következett be, amikor az NYVSC és a Nyíregyháza Spartacus Petőfi fuzionált. A két klub egyesülésének első leglátványosabb sikerét pont a labdarúgók érték el, mikor feljutottak az élvonalba. Spartacus – NYVSSC – Nyírség Spartacus A hatvanas évek elején a Spartacus megnyerte a bajnokságot, és feljutott az NB II-be. Ez a klub a Városi Stadionban lelt otthonra Néhány év múlva NB I/B-ben szerepelt a gárda, de a hetvenes évek elején, kevésbé volt sikeres a csapat. Mint jeleztük, az NYVSC-vel történt fúzió után jött el az aranykor. Temesvári Miklós vezetésével 1980-ban, a másodosztályban bajnok lett a csapat. Ezt követően négy évet töltött a gárda az élvonalban. Aztán ismét a másodosztályban folytatták a küzdelmeket a nyíregyházi labdarúgók. Ez alól az 1992-1993-as bajnokság a kivétel, de akkor tiszavirág életű volt az élvonalbeli szereplés.

A labdarúgó szakosztály ebben az időszakban önállósodott, és Nyírség Spartacus néven új klub alakult. 1998-ban a csapat Őze Tibor edző vezetésével ismét bajnok lett, és két sikeres szezont és egy sikertelent töltött az NB I-ben.

Hardware SE – Kertváros SE


A Hardware SE-t 1987-ben alapították, focizni szerető nyíregyházi fiatalemberek. Abban az időszakban hozták létre önerőből az egyesületet, amikor még a sport klubok is csak állami kezdeményezésre alakultak, állami felügyelet, ellenőrzés mellett működtek. A cél természetesen az volt, hogy a nyíregyházi fiataloknak játék lehetőséget biztosítsanak. A csapat az abban az időben nem használt - mára már lebontott - Bujtosi pályán talált otthonra. A megyei bajnokságokban egyre jobb eredményeket ért el a csapat. Az együttes már tíz évet eltöltött az amatőr ligában, vezetői elhatározták feljebb lépnének a ranglétrán. Az egyesület új helyre – a Tiszavasvári úti pályára - költözött és Nyíregyháza Kertváros néven működött tovább. A klub pár év alatt a másodosztályú bajnokság szereplője lett, és ott is megállta a helyét.

Nyíregyháza Spartacus

A Nyírség Spartacus 2000 őszén esett ki az NB I.-ből. Az állandó anyagi gondok 2003 nyarára már megoldhatatlanná váltak, a klubot működtető gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnt.

A Nyíregyháza Kertváros FC ekkor 2003 nyarán költözött a stadionba, és nevet változtatott.

Nyíregyháza Spartacus Football Club elnevezés két dolgot jelzett. Azóta ez a klub képviseli a város minőségi sportját. A Spartacus elnevezéssel az egyesület tulajdonosai és tagjai tudatosan vállalták a Szpari hagyományok ápolását, és átvételét. Ezért lett ettől kezdve a klub színe a piros-kék, amelyet az 1977-es fúzió óta használt Spartacus. A klub hamarosan megalakította a Szpari Lovagrendet is, ahova a Spartacus korábbi focistáit, edzőit, vezetőit és támogatóit hívhatják meg a rend vezetői. Elsődleges célja e testületnek a Szpari hagyományok ápolása. A Spartacus 2004-ben felkérésre indulhatott az élvonalban. Ekkor kiderült, hogy a jó szerepléshez hiányzott az a tapasztalat, amelyet a feljutást jelentő bajnoki cím kivívása jelent, és kiesett a csapat. 2007-ben Gálhidi György vezetésével újra sikerült megszereznie a bajnoki címet a Szparinak az NB II. Keleti csoportjában, méghozzá nagy küzdelemben, a nagy múltú Fradi előtt. Ezután három évet töltött az élvonalban a Spartacus, majd az NB II-ben folytatta.

A 2010/11-es bajnokságban remek őszt produkált a Brekk János irányította együttes, hiszen az őszi szezon zárásakor hét ponttal állt a mezőny másodikja, a Mezőkövesd előtt, ráadásul az utolsó hét meccsen gólt sem kapva huszonegy pontot szerzett. Így aztán, ha a 2011-es esztendő elején a naptárába pillantott a Szpari szurkoló ,akkor mi másban reménykedhetett, mint abban, hogy a második félév legnagyobb durranása a Nyíregyháza Spartacus feljutása lesz. Ehhez az őszi szezon végén még minden, de legfőképpen a fő rivális Diósgyőrrel szemben meglévő hétpontos előny, adva volt. Aztán az áprilist már úgy kezdte az NB II-es társaság, hogy három pontra olvadt az a bizonyos előny, a hónap végén pedig már a miskolciak nézhettek le a tabella tetejéről. Elúszott az elsőség, a békéscsabai kisiklást még jóvá tehette volna azzal a Szpari, ha nyolcezer néző előtt hazai pályán legyőzi a fő és ősi riválist, ehelyett a DVTK 3–2-re nyert a Városi Stadionban, és gyakorlatilag eldöntötte a bajnoki cím sorsát. Minden, ami utána jött (Brekk János vezetőedző távozása, idegenbeli vereségek és magabiztos hazai győzelmek), már nem osztott-nem szorzott, sőt, a csapat még az ezüstérmet is elvesztette a zárófordulóban elszenvedett kazincbarcikai vereséggel. A bajnokság végén pedig szétszéledt a csapat, Sziky Gyula tulajdonos helyébe Faragó Attila, a fővárosi Híd Akvizíciós Zrt. első embere került.

A 2011/12-es bajnoki esztendő első felvonása sötét fejezetként íródott be a Nyíregyháza Spartacus történetébe. A főtulajdonos Faragó Attila három esztendőre vállalta a klub stabil működtetését, ám hamar kiderült, hogy ez nem így van. Már az első havi juttatás is késett majd hónapról hónapra nőtt a tartozás a játékosok felé. A labdarúgók egy edzés helyett demonstrációval próbálták meg felhívni a figyelmet a helyzetre, ami nem változott. Így aztán az őszi szezont követően, a csapat mindössze tizenhat ponttal az NB II. Keleti-csoportjának a tizenkettedik helyén várta a folytatást. Aztán kiderült, hogy a bajnoki szünetben nem csak jó pár játékos távozott, hanem Gálhidi György edző is. Az idei tavaszt aztán végül Brekk János vezérletével vészelte át a csapat és remek tavaszi szezont (26 pontot szerezve) produkálva a hetedik helyen zárta a bajnokságot.

A klub történetének legújabb, remélhetőleg ismét sikereket hozó fejezete 2012 júniusban kezdőtt, ám az előzmények hónapokkal korábbra nyúltak vissza. Az önkormányzat már akkor érzékelte a problémákat, ezért a háttérben elkezdődtek a tárgyalások arról, hogy a tulajdonosi szerkezet változzon meg.

Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere akkor is elmondta, hogy egy tiszta, átlátható és korrekt viszonyok között működő klubot szeretnének. Faragó Attilával korában megszületett a szóbeli megállapodás, amely alapján végül nem kis jogi procedúrákat követően átadta a tulajdonosi jogot. Az új bajnoki szezont tehát új alapokon kezdhette meg az együttes. A klubot működtető gazdasági társaságnak Révész Bálint lett a tulajdonosa, míg a szakmai munkát Brekk János irányította. Több egykori Szpari játékos tért vissza a klubhoz, és az őszi szezonban a legnagyobb siker a magyar bajnok DVSC-TEVA hazai pályán történő legyőzése volt a Magyar Kupában, miután a Spartacus a Kecskemét és az Eger személyében már két NB-I-es klubot búcsúztatott a sorozatból. A bajnokság minden eddiginél szorosabban alakult, hiszen a szezon után az átszervezés miatt mindössze az első öt helyezett maradhatott automatikusan az összevont NB-II-ben. Tavaszra több egykori válogatott játékost is igazolt a klub, ám a második fordulóban elszenvedett vereség után Brekk János lemondott. Helyét vezetőedzőként Lucsánszky Tamás vette át, akinek irányításával a Szpari végül az ötödik helyen zárta a bajnokságot, és kiharcolta tagságát a 2013-ban kezdődött összevont NB-II-ben. A 2013/2014-es szezon előtt alaposan kicserélődött a keret. Zömében fiatal, tehetséges labdarúgók érkeztek a csapathoz, Sándor István pedig visszatért Nyíregyházára, és szakmai igazgató lett. A vezetés a csapatépítést tűzte ki célul, de az együttes sorban nyerte a mérkőzéseket, és őszi bajnok lett. Tavasszal is jól rajtolt a Szpari és meggyőző fölénnyel vezette a bajnokságot. Végül 66 pontot szerzezve megnyerte a 2013/2014-es szezont, és feljutott az NB-I-be ! Itt Csábi József irányításával kezdte a 2014/2015-ös szezont, majd októberben Mátyus János vette át az együttes irányítását. Télen alaposan megváltozott a játékoskeret, és az újjáépített csapat magabiztosan harcolta ki az élvonalban maradást, és a 12. helyen végzett az NB-I-ben. Az MLSZ azonban arra hivatkozva, hogy a csapat nem teljesítette a licenckövetelményeket, nem engedélyezte az indulást az élvonalban, és a Spartacust az NB-III-ba száműzte. 

Hiába a harmadik vonal, Révész Bálint tulajdonos, Mátyus János vezetőedző, és a keret egy része is maradt a csapat mellett. És maradtak a szurkolók is, akik hétről-hétre elkísérték a Szparit idegenbe is. A 2015/2016-os szezonban sokáig nem talált legyőzőre a Nyíregyháza, és úgy lett őszi bajnok, hogy mindössze egy vereséget szenvedett. A csapat a bajnokság végén az első helyen végzett, és feljutott az NB-II-be, ahol a 2016/2017-es szezonban a 12. helyen végzett. 

2017. nyara sok változást hozott a klub életében. Új szakmai stáb és új vezetás érkezett. Ismét Lucsánszky Tamás vette át a szakmai munka irányítását, és a Bozsik Akadémia utánpótlás együttesei is a Spartacushoz kerültek. Először indított a Szpari női együttest az NB-II-ben, az utánpótlással együtt pedig teljes lett a kör. A cél az, hogy öt éven belül egy stabil NB-I-es csapata legyen Nyíregyházának. 

A klub komoly infrastrukturális fejlesztéseket tervez. Szeretnének egy edzőközpontot építeni füves és műfüves pályákkal, hogy a Nyíregyháza Spartacus hosszú távon meghatározó klubja legyen a magyar labdarúgásnak. 

A Spartacus, a Szpari nem csak a klubunk neve, egy fogalom is. Fogalom, amelyet a klub legkiválóbb játékosainak küzdeni tudása, fociismerete és fociszeretete alakított az elmúlt nyolcvan illetve húsz évben. A Szpari azokat a legendás focistákat, mestereket, vezetőket, szurkolókat is jelenti, akik klubunk színeiben küzdöttek-küzdenek a győzelemért vagy a lelátókon szurkoltak-szurkolnak a sikerért.