Évekkel ezelőtt a játékosok nem kaptak fizetést már jó ideje, az öltözőben pattanásig feszült volt a helyzet. Közeledett a Karácsony, és senki nem tudta, lesz-e miből apró ajándékot venni a gyerekeknek? Brekk János ezt megtudva bement a klub irodájába, letett egy kisebb összeget, és mondta az ott dolgozóknak, osszák el a fiúk, legalább az ünnep legyen mindenkinek szép. Aztán majd megadják a játékosok, ha kapnak fizetést. Jani bá' nem volt tulajdonos, klubvezető, egyszerűen csak szerette a Szparit…
És szereti ma is. Nyugodtan kijelenthetjük, ha ő nem lett volna, és nem áll évekkel ezelőtt a csapat mellé, ma már nem létezne a klub. Dolgozott vezetőedzőként, később Révész Bálint mellett társtulajdonosként. Sokat, nagyon sokat áldozott a nyíregyházi futballra, és a hozzá közelálló emberek tudják, hatalmas szíve van. Ez a szív gyakran nehezen emésztette meg a név nélkül írt kritikákat, ő még az a régi vágású ember, akinek ha valakivel baja van, azt személyesen beszéli meg az illetővel. Mondjuk sok haragosa nincs, Sényőn – ahol pályafutása legjobb időszakát töltötte egykoron – ma is nagy szeretettel fogadják. Az öltöző fölötti szoba fala tele van olyan csapatképekkel, melyen ott mosolyog a játékosok között.
- Kicsit távolabb kerültem az elmúlt években a Spartacustól, de teljesen soha nem szakadtam el a klubtól. A sérülés után visszatérő játékosoknak segítek azzal, hogy edzhetnek nálunk a Brekk Fitnessben, Darabos Balázs erőnléti edzővel is így sokat találkozom, Révész Bálinttal, Kozák Attilával pedig baráti kapcsolatban vagyunk. Idegenbe eddig is sokszor elmentem a meccsekre, Sényő pedig számomra egy különleges hely, mivel ott nagy örömmel fogadnak mindig. Amikor a születésnapom volt, jó érzés volt ott ülni Pehely Zoltán és Révész Bálint között, számomra ők fontos emberek, igazi barátok – mondta Brekk János.
Nem akármilyen játékosokat csábított Nyíregyházára. Többek között Bajzát Péter, Germán Tamás, Bosnjak Predrag, Balogh János, Igor Zofcák, Juraj Halenár is az ő hívószavára érkezett a Szparihoz. De ma már csak szurkolóként van ott a meccseken. A hozzá közelállók tudták, hogy komoly szívműtéten esett át, az edzői, vezetői munkával járó feszültség nyomot hagyott. De most is edz, igyekszik magát megfelelő állapotban tartani. És nagyon szeretne még jó meccseket látni az új stadionban.
- Ennek a városnak kell egy jó futball csapat! Bízom abban, hogy mikorra megépül az új stadion, addigra lesz egy olyan gárdánk, mely esélyes lesz a feljutásra. Tudom, hogy a klub tulajdonosának is ez a célja, sok más területen sikeres, és addig nem nyugszik, amíg vissza nem vezeti a Spartacust az NB-I-be. Látom rajta, hogy eltökélt, és nagyon bántja az eredménytelenség. Én is abban reménykedem, hogy az a sok energia, pénz, stressz nem volt egykoron hiábavaló, és szurkolhatok még élvonalbeli meccsen a Szparinak az új stadionban – tette hozzá Brekk János.