Czeczeli Károlyra szombaton 19 órától emlékeznek a Városi Stadionban a szurkolók és a Nyíregyháza Spartacus vezetői. A korábbi labdarúgó igazi példakép volt.

- Még katona voltam Szolnokon, amikor először láttam őt játszani. Nagyon jó futballista volt. Akkor nem is mertem arról álmodni, hogy egyszer majd egy csapatban játszunk. Aztán a sors megadta ezt a lehetőséget, és bár igazi sztárként érkezett Nyíregyházára, egyáltalán nem úgy viselkedett. Csendes, segítőkész ember volt, soha senkivel nem volt vitája, konfliktusa. Szerényen végezte a munkáját, és ha egy új játékos, egy fiatal labdarúgó érkezett a Szparihoz, szeretettel fogadta őket. Amiben tudott mindenben segített– mesélte Moldván Miklós egykori csapattárs.

Mindketten válogatottak voltak, és a 80-as évek legendás csapatában mindenki tudta, mi a feladata.

- Karcsi zseniálisan bánt a labdával, nagyon tehetséges volt. Eredetileg balhátvédként szerepelt amikor Nyíregyházára került, Temesvári Miklós játszatta előrébb. Pontosan lőtt és passzolt, nekem sokkal többet kellett futnom ahhoz, hogy ugyanolyan eredményes legyek. De ez a csapat épp ettől volt jó. Voltak akik a zongorát cipelték hátul zokszó nélkül, voltak akiknek meg elég volt egy villanás elől, hogy eldöntsenek egy meccset. Karcsi legendás volt a szabadrúgásairól, gyakran edzések után is kint maradt a pályán, hogy gyakorolja azt. Fél éve amikor találkoztunk, akkor már tudtam, hogy beteg, de még nemrég is azt mondta, jobban van. Bíztam abban, hogy meggyógyul. Sajnos egyre inkább fogyunk, elvesztettük már abból a csapatból Bor Antalt, Ambrusz Árpádot és Buús Györgyöt is, Szálkai Pál is már csak az égi pályák mellett kiálthatja, hogy rohamra – mondta szomorúan Moldván Miklós.

Czeczeli Károlyt április 21-én kísérik utolsó útjára.

 

Vissza